Kolti Helga
Bemutatkozó:
Színművész diplomámat a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szereztem, 1988-ban. Az egyetemi évek alatt ismerkedtem meg párommal, és kisfiunk is ebben az időszakban született
Gyermekem édesapja, Kalocsay Miklós színművész, 1991. december 2-án, tragikus hirtelenséggel távozott közülünk. Fiam, Kalocsai Kristóf, a Veszprémi Pannon Egyetemen szerzett közgazdász diplomát, „gazdálkodás és menedzsment” szakon. Tanulmányai alatt az Egyetem Televíziónál, és a Klub Rádiónál végzett gyakornoki munkát, a Kultúrpart média orgánumnál szerkesztői feladatokat látott el. Jelenleg az MTVA hírszerkesztőjeként dolgozik.
Szakmai pályafutásom:
A diploma megszerzése után a Veszprémi Petőfi Színházhoz szerződtem. Az 1988-89-es évadban szinte minden szerepkörben kipróbálhattam magamat. Egymást érték a feladatok. Ám amikor mesterem, Ruszt József, párommal, Kalocsay Miklóssal együtt Szegedre hívott, átszerződtem.
Forradalmi időszak volt ez a színházak életében is. 1989. december 12-én megalakult a Független Színpad. Új formanyelvet hoztunk létre, amelyet a mai napig tanítanak az egyetemeken. Előadásainkkal elmentünk mindenhová, ahová hívtak bennünket, de az iskolákat, a diákokat részesítettük előnyben.
Párom halála után, 1993-ban, elsősorban magánéleti és egzisztenciális okok miatt, megváltam a Független Színpadtól és ismét a Veszprémi Petőfi Színházhoz szerződtem, mint színművész. Vezető színésze voltam a társulatnak, de úgy éreztem, hogy a fejlődésemhez változtatni kell.
1998-ban alapító tagja lettem a székesfehérvári Vörösmaty Színháznak.
2000 júniusában elfogadtam a Veszprém Megyei Önkormányzat felkérését, hogy lássam el a Veszprémi Petőfi Színház megbízott igazgatói teendőit.
2000. november 1-től 2005. augusztus 31-ig kinevezett igazgatója lettem a Veszprémi Petőfi Színháznak.
Kinevezésem lejárta után 2005 – 2007 között színész státusban maradtam a veszprémi teátrumban, majd szabadúszóként folytattam színészi pályámat. 2012/2013 évadban a Thália Színházban és a Spirit Színházban léptem fel.
1998-tól Melocco Miklós Kossuth-díjas és Filep Sándor, Koller-díjas festőművészeknek köszönhetően meghatározó kapcsolatot sikerült kialakítanom a képzőművészettel és az alkotókkal egyaránt. Jelenleg az Amadeus Alapítvány és a Forrás Galéria működését kísérem közelebbről figyelemmel.
2005-ben megálmodója és létrehozója voltam a VERSÜNNEP elnevezésű nemzetközi versmondó versenynek, amely a maga nemében a mai napig egyedülálló. A megalakulástól kezdve kuratóriumi elnöke vagyok a Versünnep Alapítványnak. Partnereink - a Magyar Rádió és a Duna Televízió – jóvoltából, páratlan nyelvi kincsünk gyöngyszemeit, a világ minden részén hallhatták az érdeklődők szakavatottak tolmácsolásában. Forráshiány miatt a program négy évig szünetelt. Az idei évben a Bánffy Szalonnal együttműködésben ismét útjára indul a rendezvénysorozatot.
A veszprémi Piarista Templomban, 2007 nyarán jött létre az ARS SACRA GALÉRIA művészeti előadói estek sorozat, amely helyi és nemzetközileg ismert művészek (képzőművész, énekművész, hangszeres művész, előadóművész, költő…stb) és tudományokkal foglalkozó notabilitások előadásaiból állt. A sorozatot a Gizella Királyné Múzeum és a Veszprémi Érsekség együttműködésében hoztuk létre.
2007 nyarán, Szt. Erzsébet születésének 800 éves évfordulója tiszteletére létrehoztam „Az élet kenyere” című előadásomat, amelynek bemutatója a Veszprém-völgyben található Margit kápolna romjainál történt. Ezt követően az előadással vendégszerepeltem Kanadában, Szerbiában, Svédországban, Felvidéken és számos hazai, katolikus értékrendű iskolában, nem egyszer megszentelt helyszíneken.
2009 decemberében Kalló Zoltán Henrik előadóművésszel és a várpalotai Szindbád Kft. segédletével megalakítottuk a Jávor Pál Nemzeti Cigányzenekart, amelynek művészeti vezetését látom el, valamint előadóként működöm közre. Azt a kort kívánjuk feleleveníteni, amelyben a magyar és a cigány kultúra összafonódva, egymást inspirálva hozta létre az azóta is népszerű alkotásokat, és az akkori polgári értékrendet hirdeti.
2010 márciusától egy éven keresztül az Echo Televízió programigazgatója, valamint ugyanezen a csatornán a Repertoár című kulturális magazin szerkesztő-műsorvezetője voltam. A magazin adásaiban a művészetek széles spektrumán zajló jelentős eseményekről adtunk hírt, valamint igyekeztünk olyan alkotókat bemutatni, akik példaként állíthatók a mai kor embere elé.
Pályázat útján 2011. május 16-tól a Szentendrei Kulturális Központ Non-profit Kft. ügyvezető igazgatója lettem. A Kft. üzemeltetési körébe tartozott a P’art Mozi, a Szentendre és Vidéke Hetilap, a klubkönyvtár és a Duna Parti Művelődési Ház működtetése, valamint a Szentendrei Teátrum programjainak szervezése. Az elmúlt évben Szentendre Város reorganizációjából fakadóan egy nagyszabású strukturális átalakulás következett be, én nem aspiráltam az új vezetői jogkörre, így lemondtam az ügyvezetői státusról. Eredményeim elismerése mellett lemondásomat elfogadta a város vezetése. Jelenleg, mint művészeti tanácsadó végzem feladatomat a Szentendrei Teátrumnál.
2012 nyarán két rendezéssel bízott meg a Békéscsabai Színház. Balogh Róbert: Távol című darabját, valamint Zelei Miklós: Az isten jobbján című írását állítottam színpadra. Ez utóbbi nemrég könyvben is megjelent.
Színpadi szerepeim:
Eddigi pályafutásom során eljátszhattam a világirodalom szinte minden (korban illő) jelentős nőalakját. Hozzászoktam ahhoz, hogy főszerepeket alakítok, de alázatosan és szívesen, szakmai tudásom legjavát adva oldottam meg a kisebb feladatokat is. Zenés és prózai szerepekben egyaránt jól teljesítettem. Csupán néhány szerep a teljesség igénye nélkül:
Csehov: Három nővér - Mása; Shakespeare: Romeo és Júlia – Júlia; Lear király – Cordelia; Makrancos hölgy – Kata; Sophokles: Oidipus király – Iokaste; Oedipus Kolonosban – Antigone; Vörösmarty: Csongor és Tünde – Mirigy, Éj; Molnár Ferenc: Üvegcipő – Irma, A tesőr – Színésznő, Olympia – Olympia; Schiller: Ármány és szerelem – Lujza, Mylady; Moliére: Dandin György – Angeliqe; Szigligeti Ede: Liliomfi – Kamilla; Kiss Csaba: Hazatérés Dániába – Gertrud; Forgács András: Tercett – Janka; B. Brecht: A szecsuáni jólélek – Sen-Te; Thuróczy Katalin: Carletto –Zanetta; Az élet kenyere – Szt. Erzsébet; Garaczi László: Ovibrader –anya (+producere voltam a produkciónak);Garaczi László: Emke – Wassermann Móriczné; Moliere: A Mizantrop – Arsinoe; Vajda: Szerelmek az égből - Anya, Mary.
Eisemann: Régi nyár - Zsuzsi; Presser-Sztevanovity: A padlás – Kölyök; Szörényi-Bródy: Kőműves Kelemen – Anna; Huszka: Bob herceg – hercegnő;Vajda: Anconai szerelmesek – Drusilla, Belinszki-Gulyás: Holle anyó - Mostoha.
VISSZA